2010. november 28., vasárnap

Emballage-2010 / Párizs

Az idén alkalmam volt megtekinteni a Emballage-2010 csomagolóipari kiállítást. Ezúton szeretném megosztani az Olvasókkal az itt szerzett benyomásaimat.


A rendezvény tematikájában és méretében leginkább a Fachpack vagy az Interpack kiállításhoz volt hasonló. Számomra a legnagyobb különbség abból adódott, hogy a másik két kiállítás sok kisebb (de azért így is hatalmas) pavilonban volt megtekinthető, míg az Emballage kiállításnak három óriási, részben egymásba nyitott csarnok adott helyet. Ez kissé megnehezítette a tematikus felosztást és számomra a tájékozódást is. A kiállításon voltak előadások és "Emballage-TV" is de nagy csalódásomra ezek csak Franciául voltak megtekinthetőek.





A vásáron kb. 1300 ( elsősorban Francia / Német / Olasz ) kiállító mutatta be termékeit és a szervezők 85.000 látogatóra számítottak. (Már a kiállítás alatt jelezték, hogy a tervet valószínűleg túlteljesítik.)
Számomra sajnálatos módon a papír csomagolás gépeiből csak kevés volt a vásáron, a legtöbb termék és gép az élelmiszerek, kozmetikumok csomagolására szolgált, ahol talán fontosabb szerepet tölt be a műanyagok és üvegtégelyek alkalmazása.


 Azért volt több olyan kiállító, melynek termékei a nyomda- és papíripari szakemberek érdeklődésére tarthatak számot. Az MGI cég  olyan digitális nyomtatókat mutatott be, melyek a csomagolóiparban is alkalmazhatóak.


Több olyan kiállítóval is találkoztam, akiket  nem láttam még más európai kiállításon.
Ilyen volt pl. az amerikai Astro Machine aki tintasugaras nyomtatóit, berakóműveit állította ki.

Természetesen nem maradhat ki a kínálatból a manapság igen népszerű a síkasztalos kivágóplotter, melyet többen is kiállítottak. Ezek közül a VéTiGraph céget jegyeztem meg. (Mert az mutatott némi érdeklődést a termékeim forgalmazása iránt.)

Mint a legtöbb kiállításon itt is maradt néhány üres standhely, és hogy ennek a "gazdasági válság", az Internet előretörése vagy csak egyszerűen a szokások megváltozása az oka azt nem tudom.


Többen is állítottak ki címke készítő és címke felragasztó gépeket, melyek között manapság az automatikus alkalmazhatóság miatt a tekercses változatok a sikeresebbek. Nagy sajnálatomra úgy tűnik, hogy az ívesen nyomtatott címkék ritzelésére (amire az általunk gyártott ritzelőgépek kiválóan alkamasak) kissé csökkent az igény.


Na és persze ne feledkezzünk meg arról a körülményről sem, hogy ennek a kiállításnak Párizs adott otthont, ahol, ha alaposan körülnézünk, akkor az Emballage-on kívül talán még más látnivalót is találhatunk.

2010. november 20., szombat

Válaszaim a Printinfo körkérdéseire

1./ Mi az, amit egyszer és mindenkorra maga mögött szeretne tudni az elmúlt két, cseppet sem könnyű évből?

Alapvetően az elmúlt két év is igen sikeres volt, de azt még én sem állítom, hogy ezek a sikerek maguktól és könnyedén pottyantak volna az ölembe.
Talán a legnyomasztóbb ebben az időszakban a sok nyafogás volt a számomra. "Sírás-rívás és fogaknak csikorgatása" hallatszik minden felől, pedig én inkább azt szeretném, ha a vállalkozásom egy sikeres, fejlődő gazdasági környezetben tevékenykedhetne és tartozna a legsikeresebbek közé.
Minden válság véget ér egyszer és őszintén remélem, hogy jövőre több vidám és lelkes arcot láthatok magam körül, és a jövő év végén kedvenc nyomdai lapomban sokkal optimistább kérdésekre válaszolhatok.

2./ Mi az, amit mindenképpen szeretne továbbvinni, megőrizni ugyanebből az időszakból?

A "válság" legfőbb eredménye és tanulsága számomra az, hogy néha el kell gondolkodnunk azon, hogy ténylegesen szükség van-e úgy és abban formában a tevékenységünkre és az üzleti partnereink tevékenységére ahogy azt végezzük és végzik. Nem célszerű a régi "jól bevált" (de valahogy most éppen nem működő) megoldásokat görcsösen erőltetni, sokkal bölcsebb az új lehetőségek megragadására koncentrálni. Biztos vagyok benne, hogy a válság hamarosan elmúlik, de az is biztos, hogy az értékláncban a "felesleges láncszemeknek" egyre gyakrabban lesznek nehéz éveik. Lehet, hogy egy prosperáló gazdaságban a rosszul teljesítő partnerek is fenntarthatóak, viszont sokkal eredményre vezetőbb és kellemesebb magunkat jól teljesítő és lelkes partnerekkel körülvenni.
Szeretném, ha a későbbiekben, a fellendülés idején lenne elég erőm ahhoz, hogy ne tűrjem el a rosszul teljesítő partnereket csupán megszokásból, lustaságból vagy konfliktuskerülésből kifolyólag.

3./ Kinek és mit köszönhet leginkább ezen időszak alatt?

Erre a kérdésre sajnos nem válaszolhatok, mert az illető biztos elolvassa ezt a cikket és a végén még fizetésemelést kér.

Remélem, hogy sikerült a válaszaimmal felkavarnom a kedélyeket. Megbotránkozásuknak vagy egyetértésüknek blogomban a www.paperfox.hu/blog-1 címen adhatnak hangot. 

All-Pack-2010 Bukarest

November 10. és 14. közt került megrendezésre Bukarestben az All-Pack kiállítás, amelyet az idén felkerestem.
Már a megnyitás előtt több mint egy órával gyülekezett a bejáratnál a látogatóközönség, akik úgy első pillantásra nem igazán tűntek csomagolástechnikai szakembereknek. Gyanúm tovább fokozódott, amikor néhányuknál egy kosár naposcsibét, vagy éppen egy ketrecnyi nyulat láttam. Olyat már láttam, hogy valaki elviszi a kiállításra kedvenc kutyáját v. macskáját, na de tyúkot? Hamarosan rájöttem, hogy a közönség túlnyomó többségében az All-Pack-al egyidőben megrendezett mezőgazdasági kiállításra jött.


Az All-Pack kiállítás megtekintésével egy röpke félóra alatt végeztem és sok újat nem tapasztaltam.  A kiállításon láttam néhány müanyagdobozt, ládát, hordót, címkézőgépet.



Elszomorító látvány volt számomra a sok elhagyott, üres és kitakart stand látványa. Remélem, hogy senki sem utazott el Bukarestbe csupán ennek a kiállításnak a megtekintése céljából. (Bár a szervezők bizonyára be fogják bizonyítani, hogy a kiállítás rendkívül sikeres volt és érdemes felkeresni.)

Csalódottságomat enyhítette, hogy a jóval nagyobb mezőgazdasági kiállításon sok érdekes gépet és állatot láttam. Bő választék volt díszgalambokból, tyúkokból, nyulakból, birkákból amiket a hazai mezőgazdasági kiállításokon (Agromashexpo) hiányoltam.